|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 20 találat | lapozás: 1-20 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Gáj Nándor 2006. január 7.A megyei ifjúsági igazgatóság munkatársai, Gáj Nándor tanácsadó és Nagy Tünde előadó meghívására mintegy tíz erdővidéki egyesület vett részt Sepsiszentgyörgyön január 4-én a civil szervezetek idei elképzeléseit taglaló találkozón. Az erdővidéki egyesületek gondjai azonosak: a megfelelő székhely és felszerelés, valamint az internet hozzáférés hiánya jelent problémát. /(hecser): Kovásznak lenni (Ifjúsági egyesületek találkozója). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 7./2008. február 18.Az ifjúsági szervezeteknek nem a nagypolitikával kell foglalkozniuk, hanem inkább a közösségi munkával – jelentette ki Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) Székelyföldért felelős alelnöke azon a konferencián, amelyet a Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT) szervezett. A beszélgetés célja az ifjúsági hálózatok működéséről szóló információcsere volt. Gáj Nándor HÁRIT-elnök bevallotta: tanulni nem szégyen, éppen ezért hívták meg az immár többéves múltra visszatekintő Csíki Területi Ifjúsági Tanács /CSTIT/, illetve a Miért vezetőit. Szabó Kázmér arról beszélt, miként vált a CSTIT egy kis rendezvényeket szervező ifjúsági szervezetből immár intézményszerűen működő, befolyással rendelkező ifjúsági tanáccsá, amely a legutóbbi választásokon is megmutatta erejét, hiszen jelentős számú képviselőt sikerült küldenie a helyi önkormányzatokba. /Farcádi Botond: Nagypolitika helyett közösségi munka. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./2008. október 24.Hazatalálás címmel indított előadássorozatot három civil szervezet Sepsiszentgyörgyön. A helyi Könczei László Egyesület és a Hajlék Egyesület, továbbá a fotosmartonosi Csillagőrző Hagyományápoló Csoport rendezvényein közismert előadók fognak beszélni a történelemről, kultúráról és magyarságismeretről. Főként egy ,,újraértékelt történelemszemlélet” bemutatása a cél – magyarázta Gáj Nándor kezdeményező, a Hajlék Egyesület tagja. A programsorozat más székelyföldi városokban már bemutatkozott, elképzeléseik szerint a sepsiszentgyörgyi előadásokat rögzítik, és felteszik az internetre. /(mózes): Hazataláló fiatalok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./2008. október 30.A kapcsolatépítés, a közös programok kidolgozása indíthat eredményes együttműködést az ifjúsági szervezetek között – ez volt a célja a Háromszéki Ifjúsági Tanács (Hárit) által szervezett ,,összerázó hétvégének”, amelyet Sepsibesenyőn tartottak. A találkozóra a Hárit tíz tagszervezete küldte el képviselőit. Gáj Nándor, a Hárit regionális alelnöke elmondta: elsősorban a vidéki ifjúsági szervezetek közötti együttműködés fellendítését tartják fontosnak, ezt szolgálják a mikroregionális találkozók is. Jövőre szabadegyetemet szeretnének létrehozni, november elején a tervezett Fiatal Tanácstagok Találkozóját kell lebonyolítaniuk. /Farcádi Botond: Együttműködő ifjúsági szervezetek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./2013. november 9.Ünneplés a tereken (45 éves a Művészeti Népiskola)Az 1968-as megyésítéssel egy időben létrejött sepsiszentgyörgyi Művészeti Népiskola tanárai, tanítványai az intézmény negyvenötödik születésnapján kilépnek az iskola falai közül, ma és holnap a város különböző terein, valamint a parkban tartanak zenés előadásokat, jövő héten pedig szakmai konferencián tanácskoznak a szabadidős művészeti oktatás vetületeiről. „A tegnapi nyílt nappal és a hétvégi szabadtéri rendezvényekkel célunk minél szélesebb körben bemutatni tevékenységeinket, amelyek révén sok gyermek és fiatal jut művészeti képzéshez, ismerheti meg a különböző népi mesterségeket, és a televízió, valamint a számítógép rabsága helyett alkotással tölti szabad idejét” – tudtuk meg Gáj Nándortól, a Művészeti Népiskola igazgatójától. Az intézmény vezetője közölte, a negyvenötödik évfordulót a nyitás, a széles körű tájékoztatás jegyében szervezték, a visszapillantást, az elmúlt évtizedek történéseinek összegzését az ötvenedik születésnapra tervezik. Az iskola jelenleg Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Kovásznán, Baróton, Rétyen, Barátoson, Zágonban, Sepsibükszádon és Nagyajtán működtet csoportokat, több mint ötszáz diák és felnőtt vesz részt a zenei képzésben, balettórákon, mesterségeket oktató tanfolyamokon, és míg tanév közben a gyakorlásé a főszerep, ünnepek alkalmával különböző rendezvényeken, műsorokban mutatkoznak be a Művészeti Népiskola tanítványai. Ebből az oktatói műhelyből némelyek a művészeti pálya felé indulnak, legtöbben ellenben csupán a bennük lappangó alkotói készség fejlesztésére, kibontakoztatására törekszenek, vagy egyszerűen jól érzik magukat a művészetek közelében. Fekete Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2013. november 22.Rendőrökkel verekedett a bölöni polgármesterHatósági közeg elleni erőszak vádjával indult eljárás Bölön község polgármestere ellen, miután – a megyei rendőrség állítása szerint – néhány társával bántalmazta a helyi rendőrség két képviselőjét. Az elöljáró cáfolja a rendőrség állításait. Rendőrverés miatt hatóság elleni erőszak vádjával indult eljárás Sikó Imre bölöni polgármester és társai ellen – közölte csütörtökön a Kovászna megyei rendőrség. Nicoleta Marin sajtóreferens elmondta: négy személy támadta meg a rendőröket a háromszéki község rendőrőrse előtt 19 óra körül. Ököllel ütlegelték, egyikük pedig egy nyakkendővel fojtogatta az egyik rendfenntartót. A rendőrök egyike felszólította a támadókat – köztük Sikó Imre polgármestert –, hogy hagyják abba az erőszakoskodást, majd könnygázzal fújták le a támadókat, ezt követően pedig erősítést kértek Sepsiszentgyörgyről. Kovászna megye rendőrparancsnoka, Ion Popa is megerősítette, hogy a rendőröket verő egyik személy Sikó Imre bölöni elöljáró volt. A rendőrparancsnok elmondta: miután a bántalmazott rendőrök elhagyták a helyszínt, a polgármester három másik személlyel a bölöni rendőrőrsre ment utánuk, ahol ismét erőszakosan viselkedtek. A bölöni polgármestert és társait csütörtökön őrizetbe vették. Az incidens tanúja volt Gáj Nándor megyei tanácsos is, aki a Székelyhon portálnak úgy nyilatkozott, tudomása szerint régóta megromlott a kapcsolat a település elöljárója és az ott szolgálatot teljesítő rendőrök között. „A szerda esti konfliktust megelőző délután Bölönben tartották meg a Kovászna megyei Területi Közrendészeti Hatóság (ATOP) ülését, ahol Sikó Imre polgármester és a közbirtokosság elnöke is felrótta a rendőröknek, hogy szemet hunynak a nagyméretű falopások fölött, viszont a bölönpataki romákat 2-3 szál fáért több száz lejre büntetik, de ugyanígy borsos pénzbüntetéssel sújtják azokat, akik láthatósági mellény nélkül közlekednek biciklivel. Gáj Nándor szerint a kétórás ülést követően a bölöni rendőrök az utcán állították meg a polgármestert, számon kérték az ülésen elhangzottakat, és az őrsre akarták kísérni. Ekkor a közbirtokosság elnöke kelt a polgármester védelmére. Gáj Nándor hangsúlyozta, hogy Sikó Imre bölöni polgármester és az incidens többi résztvevője ötven éven felüli személy, akik kórházi kezelésre szorultak, a rendőröknek velük ellentétben „csak kicsit összegyűrődött az egyenruhájuk”. Sikó Imre csütörtökön cáfolta a rendőrség állításait, elmondása szerint a rendőrök támadtak rá és társára. Bölön polgármestere a Székelyhon portálnak úgy nyilatkozott: a közrendészeti hatóság ülését követően házigazdaként megvendégelte a résztvevőket, ahol ő is fogyasztott italt. „Ezt követően hazafelé tartottam az erdei úton, amikor észrevettem, hogy a főút mellett várnak ránk a rendőrök. A vacsora alatt én is fogyasztottam szeszes italt, ezért visszafordultam, hogy megkérjem az egyik jogosítvánnyal rendelkező fiatal roma gyereket, hogy vigyen haza. Igen ám, de erre már ott termett a két rendőr, és mire észbe kaptam, már a földön feküdtem – részletezte a történteket Sikó Imre. – Az előttem haladó gépkocsiban ülő tanácsosok észrevették, hogy lemaradtam, visszatérve, ők szabadítottak ki a rendőrök kezéből. A bátyámat, aki közbirtokossági elnök és tanácsos is, a parancsnokhelyettes leütötte. Közben a környéken lakó romák kezdtek gyülekezni, így a rendőrök gyorsan eltűntek” – tette hozzá. Az incidenst követően az elöljáró bement a rendőrségre, hogy tisztázzák a helyzetet, de elmondása szerint ott is hasonló fogadtatásban volt része. „Újra megütöttek és könnygáz spray-vel is szembefújtak. Közben több tucat maszkos rendőr is megjelent a helyszínen. Rajtam nem látszanak ütésnyomok, de a bátyámon tisztán kivehető zúzódások vannak” – tette hozzá. Sikó Imre elmondta: 1986-tól dolgozik a közigazgatásban, kezdetben titkárként, polgármesterként harmadik mandátumát tölti, de ilyen bánásmódban még soha nem volt része. Gyergyai Csaba Krónika (Kolozsvár) 2014. szeptember 4.Új szakokkal indít a Művészeti NépiskolaKovászna megye minden városában indulnak szakok a Művészeti Népiskola szervezésében, az iratkozás jövő héten kezdődik. Új szakokkal, tavalyi tandíjakkal kezdi az évet idén a Művészeti Népiskola Sepsiszentgyörgyön – tájékoztatott Gáj Nándor igazgató. A beiskolázási terv elkészült, a jelentkezőket hétfőtől kezdődően várják, a felvételiket a különböző szakokra pedig szeptember 15.-19. között szervezik. Idén bővült a kínálat, így dob szakot is indítanak, de együttesek jelentkezését is várják, azaz olyan fiatal zenekarokat keresnek, akik tagjai továbbképeznék tudásukat és kilépnének a kis próbatermi helyszínekből. Baróton énekszakot indítanak, mert nagy rá az igény, Kovásznán pedig hegedűt tanítanának, de népi hangszereken is tanítják játszani a jelentkezőket, így lesz népi hegedű, brácsa, és más hangszeroktatás is. Sepsiszentgyörgyön a 2014-2015-ös tanévre öt helyet hirdettek meg zongora szakon és szintén ötöt szintetizátor szakon, a gitár szakra 8 hely van, a hegedűre 5, ének szakra pedig 6 hely. Brácsára és kobozra két-két diákot tudnak fogadni a sepsiszentgyörgyi intézménybe. Az egyéni oktatásra – mint klarinét vagy brácsa – 3-3 hely lesz, de rajz szakra is lehet jelentkezni két helyre, valamint népi bútorfestészetre, ahol 4 hely lesz. Balettre is várják az érdeklődőket, itt a korhatár öt év, tíz helyet hirdettek meg. Kovásznán zongora szak indul 6 hellyel, kórus osztály szintén 6 hellyel és gitár szak 12 személyes csoportnak. Kézdivásárhelyen szintetizátor szakra lehet iratkozni a 6 meghirdetett helyre, Baróton pedig különböző hangszerképzés indul (brácsa, hegedű, szintetizátor, koboz) két-két hellyel. Az iskolába való beiratkozási díj nem változott a tavalyhoz képest, ahogyan a tandíj sem – mondta az igazgató. A beiratkozás 60 lej, a tandíj pedig az egyéni hangszeres oktatás esetében egy évre 620 lej, a balettoktatás 380 lej, míg a rajz szak 350 lejbe kerül. A csoportos oktatás egy évre 280 lej személyenként. Az iskolában egyébként tizenöt állandó tanár oktat több mint ötszáz gyereket és felnőttet, viszont úgynevezett bejáró oktatók is vannak. Az intézményt Kovászna megye Tanácsa tartja fenn, éves költségvetésük 900 ezer lej, melyből 200 ezer lejt a képzésekért fizetett tandíjakból kap az iskola. Bús Ildikó, Székelyhon.ro 2015. április 1.Kétnyelvűséget a kormány pénzére – Mégis lesz tolmácsgép SepsiszentgyörgyönRekordszámú, 43 napirendi ponttal, 27 tanácstag jelenlétében tartotta tegnap márciusi rendes ülését Kovászna Megye Tanácsa. A testület egyebek mellett elfogadta különböző bizottságainak és alárendelt intézményeinek 2014-es jelentését. A tanács elfogadta, hogy 50 ezer lejjel támogassák a román színház által szervezett ATELIER Nemzetközi Színházi Fesztivált, és hogy befizessék évi tagdíjukat a Vadon Egyesületbe. Legtöbb 300 ezer lejt pótolnak a Sepsi SIC kosárlabdacsapatának költségeihez a rájátszásban (lásd cikkünket a 11. oldalon), és kiutalták a pénzt a 121A megyei út munkálataira Lécfalva és a 11-es országút között, amelynek év végéig kell elkészülnie. A testület erre a célra egy csaknem 15 millió lejes hitelt vesz fel a rendelkezésére álló keretből. Határoztak a sepsiszentgyörgyi Művészeti Népiskola tevékenységének átszervezéséről is, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy összevonták az árkosi oktatási központtal. Ezzel kapcsolatban Tamás Sándor megyetanácselnök kifejtette: eddig is voltak kurzusok, szabó- és varróképzés, pincér, szakács, népi díszítés és kádármesterség, de most még inkább erősíteni szeretnék a felnőttképzést. – A megyei tanács nem tud közvetlen módon munkahelyeket teremteni, de fontosnak tartja hozzásegíteni az embereket, hogy kenyérkereseti lehetőséghez jussanak – mondta a tanácselnök. Gáj Nándor, a Művészeti Népiskola igazgatója szerint az intézkedést az indokolja, hogy a két intézmény, amelynek gyakorlatilag közös céljaik vannak, együtt „nagyobb hatékonysággal” tudja megszervezni a kurzusait. Minthogy ebben az esetben Tamás Sándor csak magyarul, Gáj Nándor pedig csak románul beszélt (gyakorlatilag ugyanazt mondta), Bedő Zoltán az Erdélyi Magyar Néppárt nevében kifogásolta, hogy „szokásossá kezd válni” a magyar nyelv mellőzése a tanácsüléseken. Ezt Tamás kikérte magának, azt hagsúlyozva, hogy az elmúlt hat esztendőben általános volt a kétnyelvűség a megyei tanácsban. Erre Kulcsár-Terza József polgári párti tanácsos felidézte, már hat éve javasolják egy tolmácsgép beszerzését, de „csak szavazunk róla, s nem történik semmi”. Az „önkéntes tolmácsként” is dolgozó tanácselnök válaszában megígérte: a tolmácsgépet még idén beszerzik. Tatár Márta RMDSZ-tanácsos azt javasolta, hogy a kétnyelvűség biztosítása érdekében a román kormány költségén alkalmazzanak legalább két szinkrontolmácsot. A megyei tanács elnöke ez ügyben a miniszterelnökhöz akar fordulni, hogy egyrészt a leendő tolmácsok bérét, másrészt a kétnyelvű táblák elkészítésével járó többletköltségeket vegye át a kormány, mert ezek a kiadások nem fordulnak elő a megyék legnagyobb részének költségvetésében. A testület elfogadta a 2015. január 18-án Angersban aláírt, a Kovászna, a franciaországi Maine-et-Loire és Veszprém megyék közötti együttműködési szerződés meghosszabbítását, jóváhagyta a megyei víz- és csatornarendszer mestertervét, valamint a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház szervezeti felépítését. Erdély András Székely Hírmondó Erdély.ma 2015. november 9.Magyar nap HidvégenSzombat este sikerrel zárult a Székföldi magyar napok második kiadása a régió legészakibb falujában. A hétvégi csend és az esti előadás előnyére szolgált annak az ünnepségnek, amelyre megérzésünk szerint a település magyarsága igazából várt. Megvalljuk, hogy ilyen alkalomra már aligha kerül lehetőség a szerfelett vegyes etnikummal bíró településen – ízlelgettük a telt teremben ülők véleményét. Hidvég lakóinak csak egyharmada magyar, ugyanennyi román, míg a maradó egyharmadot a román anyanyelvű cigányság teszi ki, amely azonban az utolsó népszámlálás alkalmával román nemzetiségűnek vallotta magát. Újra bebizonyosodott: helyénvaló volt a megyevezetés azon határozata, hogy minden évben megszervezze a Székföldi magyar napokat a régió három településén, Erősdön, Árapatakon, valamint negyvennyolcas győztes csatánk helyszínén, Hidvégen. Miután az ötletgazda nevében Gáj Nándor megyei tanácstag üdvözölte a hidvégieket, Horváth Miklós, az érdekszervezet helyi elnöke szólt. „Legyen emlékezetes ez a nap – mondta –, erősítse önazonosságunkat és magyarságunkat, tartsa meg erős kisközösségként szórványsorsra jutott helyi magyarságunkat, hiszen ezt szolgálja a ma esti kultúrműsor is.” Nem azon kell aggodalmaskodni, hogy huszonkét tanulóra apadt a hidvégi iskola magyar tagozata, hanem örvendeni kell, hogy egyáltalán létezik, hogy két összevont osztályban sikeresen tanulnak anyanyelvükön – derült ki táncos-zenés műsoruk láttán (képünk), miként a székföldi magyarság helyzetére jelképesen illő Kőműves Kelemen népballada-megjelenítésükből is, amelynek színpadi változata Gajai Mária és Sala Emília pedagógus munkája. A másodikos Pivolda Irma Anna korát meghazudtolva adta elő Kányádi Sándor Krumplis mese című versét. Ráduly Baka Rebeka népdalcsokrával a székföldi erősdi fiatalok üzenetét hozta, míg a deres hajú Göncze Sándorné Petőfi-versével a szomszédos árapatakiakét, ugyanis mindkét falu népes csoportja eljött a hidvégi előadásra. A két és fél órás műsor többi részét megyei együttesek szolgáltatták. A Fenyőcske Néptáncegyüttes csíkszentdomokosi, felcsíki és sóvidéki fergeteges számaival ízleltette a székely tánckultúra egy-egy kincsszemét, népdalokat adott elő Bodor Andrea. Formában volt a Kónya Ádám Művelődési Ház Visky Árpád Színjátszó Társulatának minden szereplője, akik három Nóti-jelenettel nevettették meg a népes közönséget. A humoros-életes darabokat művészi leleményességgel helyezte színpadra Deme Róbert fiatal rendező. Az estnek azonban volt egy számomra különleges eseménye is. Horváth Miklós kissé csodálkozva mondta, hogy megérkezett az a két brassói ötvenhatos, akik a földvári megemlékezésen mondták, hogy eljönnek a hidvégi magyar napra is. V. Lay Imre és testvéröccse, Lay György egykori politikai foglyok, ünnepi uniformisban érkeztek. „Eljöttünk – mondta Imre –, hogy megtiszteljük az egyre fogyó hidvégi magyarokat, mert emlékezetükben a legtovább él a földvári fogolytábor szomorú emléke.” Másnap érdeklődéssel olvastam Lay Imre számomra dedikált ajándék visszaemlékezését (Brassói srácok. Az EMISZ és az ’56-os forradalom. Cenk Könyvek, 2006). Kisgyörgy Zoltán Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. november 12.II. Székföldi magyar napokSikeres hidvégi záró rendezvény November 7-én, szombaton délután a hidvégi kultúrházban tartották a II. Székföldi magyar napok utolsó rendezvényét. A helyi asszonyok és pedagógusok magyaros kézimunkákkal, őszi terméssel díszített teremben várták a vendégeket. Az eseményre ünnepi öltözetben érkeztek erősdiek, árapatakiak és helybéliek egyaránt, hiszen újra magyar napot ünnepelhettek. „A sok őszi munka után egy kis pihenésben, identitásunkat erősítő magyar kulturális műsorban lehet részünk. Kérem, engedjék meg, hogy ezúton is megköszönjem Kovászna Megye Tanácsa vezetőinek az ötletet és a támogatást, illetve önöknek, hidvégieknek is köszönöm a szervezésben nyújtott segítségüket”, mondta köszöntőbeszédében Horváth Miklós helyi RMDSZ-elnök. Gáj Nándor megyei tanácsos tolmácsolta Kovászna Megye Tanácsa vezetőségének üdvözletét, majd kiemelte: „A rendezvény célja, hogy a »belső szórványban« élő magyar közösségek megmaradjanak, együtt éljék át hagyományaikat. Fontos, hogy ne ápoljuk, hanem megéljük magyarságunkat. Egy hete őrtüzeket gyújtottunk Székelyföld határain, kívánom, hogy a mai műsor az önök szívében gyújtson olyan őrtüzet, amelynek fénye még hosszú időn át a magyarságért lángol.” A magyar napokra a felnőttek mellett a gyerekek is komolyan készültek, az I–VIII. osztályos tanulók népdalokat és a Kőmíves Kelemenné népballadát adták elő, Pivolda Irma Anna II. osztályos tanuló Kányádi Sándor-verset szavalt. A szomszédos települések is készültek egy-egy fellépéssel: az erősdi Ráduly-Baka Rebeka népdalokat énekelt, míg az árapataki Göncz Sándorné Petőfi Sándor Az árva lyány című versét adta elő. A Kovászna Megye Tanácsa által támogatott fellépések zárták az estet: a Fenyőcske Néptánccsoport, illetve a Visky Árpád Színjátszó Társulat előadásait vastapssal díjazta a közönség. Rövid szünet és teremátalakítás után pedig hajnalig tartó kosaras bállal zárultak a II. Székföldi magyar napok. Az eseményt idén is a hidvégi magyar közösség, Kovászna Megye Tanácsa és az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezete rendezte. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely 2016. február 11.Hiánypótló kezdeményezésKereseti lehetőséget adó szakképzés Háromszéken A Kovászna Megye Tanácsa fenntartásában működő sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola az elmúlt év folyamán számos új képzési lehetőséget kínált a háromszékieknek: szabás-varrás, lakberendező-, szakács-, pincér-, oktatásianimátor-, fazekas- és projektmenedzser-képzéseket. A felnőttoktatásnak számító képzések hiánypótló kezdeményezések Háromszéken, hiszen az elmúlt években a vállalkozók egyre inkább jól képzett szakembereket kerestek. Erre az igényre ad választ az intézmény képzéseivel és továbbképzéseivel. Az ajánlatok sokrétűek, vannak rövid, elsősorban európai uniós pályázati forrásokra koncentráló, egy hétvégés kurzusok, egyhetes, elsősorban vállalkozók munkáit elősegítő képzések és több hónapig tartó, az Oktatási és Szakképzési Programok Országos Hivatala által elismert oklevelet adó szakképesítések. A tizennyolc éven felüli személyeknek szóló, több hónapos elméleti és gyakorlati képzéseket az árkosi Felnőttoktatási Központban tartották, ahol az adott szakterület alapjait 114 résztvevő sajátította el az elmúlt évben. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke kiemelte, a jó szakemberre nemcsak Székelyföldön, hanem országszerte szükség van. „A romániai oktatási rendszer egyik nagy gyengesége a minőségi szakképzés. A ma még működő szakiskolák nem töltik be maradéktalanul rendeltetésüket, az ott tanuló gyerekeknek nincs mindig lehetőségük elsajátítani egy adott szakma gyakorlati alapjait, mert nem biztosítottak a feltételek. Asztalosokra, varrónőkre, fazekasokra és ácsokra, hogy csak néhányat említsek, mindig szükség lesz és van. A megyei önkormányzat fenntartásában működő népiskola ezeket a mesterségeket karolja fel és adja tovább, lehetőségét biztosítva ezáltal a háromszéki embereknek pénzkereseti lehetőséget adni, a szakmában elhelyezkedni.” Gáj Nándor, a sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola igazgatója elmondása szerint Háromszéken szükség van az ilyen jellegű, fejlődési lehetőséget biztosító tanfolyamokra. „Célunk minőségi, főleg a gyakorlati oktatásra kiélezett kurzusokat tartani, amelyek olyan szakembereket képeznek ki, akiket bármelyik kereskedelmi egység bátran alkalmazhat.” A nagy érdeklődésnek köszönhetően a tanfolyamok idén is folytatódnak. A szabás-varrásra február 15-ig, kávépincér-képzésre és a lakberendezői tanfolyamra február 29-ig lehet jelentkezni. Érdeklődni a [email protected] e-mail címen lehet. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. április 12.VersvárVerstalálka címen szervezte idei magyar költészet napi rendezvényét a Bod Péter Megyei Könyvtár: az elképzelés szerint közéleti személyiségek olvasták fel kedvenc versüket, szóltak pár szót a versválasztásról – a verses-zenés est azonban igazi kalákában összehordott, nem is házzá, de erős várrá vált, melynek felépítésében nagy-nagy szerepet játszott – a szó szoros értelmében is – az Evilági együttes és annak vezetője, Orbán Ferenc, aki amúgy a rendezvény ötletgazdája is. Kezdetben vala a ritmus, de a ritmusélménynek bennünk kell létrejönnie – valahogy így van ez a verssel is, olykor megszólít, máskor mi keressük meg – vezette fel a Verstalálkát a házigazda Szonda Szabolcs könyvtárigazgató. Az immár klasszikussá vált Kányádi Sándor-meghatározást – a vers az, amit mondani kell – továbbgondolva hozzátette: a verset olvasni és hallgatni is kell – az est erről szólt. A témakörönként csoportosított versek felolvasását Kondor Ágota, a Székely Mikó Kollégium igazgatója kezdte. Kosztolányi Dezső Akarsz-e játszani című verse középiskolás kora óta kedvence, persze, az idők során mondanivalója számára sokat változott: ha korábban lendületes kérdésként fogta fel, mára inkább fohásszá vált – mondta. Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója beismerte, nehezen tudott választani, hiszen miként kedvenc nótája, úgy kedvenc verse sincs: mindet egyformán szereti. Reményik Sándornak az Akarom című versére mégis azért esett választása, mert úgy érzi, e rohanó, egoista világban egy mementó. Klárik Attila, a LAM Alapítvány ügyvezető igazgatója anyanyelvünk egyedi szépségére hívta fel a figyelmet Faludy György Óda a magyar nyelvhez című versével. Vass Hunor karateedző, a Sport-All Klub vezetője arról vallott, hogy a nagyvilágban való bolyongásának véget vetett, és a hazajövetelt választotta, ebben nagy szerepet játszott a Wass Albertről készült, általa Budapesten látott film, felolvasott versét – Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz! – is ez indokolta. Gáj Nándor, a Művészeti Népiskola igazgatója előbb olvasott – Ady Endrének a Nekünk Mohács kell című versét –, majd elmagyarázta, miért eme „átokverset” választotta: mert minden naphoz illik, míg rá nem jövünk, hogyan lett a Hunor és Magyar ősmítoszból egy kötelező Káin és Ábel mítosz – mondta. Lőfi Gellért, a Plugor Sándor Művészeti Iskola igazgatója beugróként olvasott fel – ám ez sem történet nélküli. Az iskolai könyvtárrendezés során akadt kezébe ugyanis egy elnyűtt József Attila-kötet, azt felütve épp arra a versre nyílott, melyet felolvasásra kiosztottak neki: A számokról. És meglepődött akkor – és talán most is a közönség –, hogy mennyire egyszerű a magyar nyelv, és mennyire szépen tudnak bánni emberek a szavakkal. Harmadik körben a szerelem és humor került terítékre: Kőmíves Noémi magyar szakos tanfelügyelő szintén a választás nehézségéről beszélt, hogy végül mégis József Attilától olvasott fel, azzal indokolta: a Kopogtatás nélkül olyasmire tanít, hogy érdemes őszintének lenni. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke csak utalt arra, miért választotta László Noémi Körforgás című versét: köti valami hozzá, de az maradjon az ő és még valaki titka. Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója a „kontrasztember” szerepét vállalta, azaz a fennkölt, szép szerelmes versek után a székely irodalom egy jellegzetes darabját, Orbán János Dénes Kákámákia című hőseposz-paródiáját olvasta fel – nagy derültséget kiváltva. Végül az idő, a költők (és nemcsak) másik kedvelt témája vált a felolvasások középpontjává: Szonda Szabolcs Kemény Istvánnak Egy nap élet című versét, Orbán Ferenc Szőcs Gézának Add rá a benned alvó gyanútlan kisgyerekre című versét olvasta fel. A versblokkok között az Evilági kiskoncertje szórakoztatta a közönséget, régebbi dalaik mellett egy vadonatúj, a Székely Legendáriumnak készült Ika vára ének is elhangzott, és végül a közönséget is dalolásra csábították, hiszen egyik legismertebb megzenésítésüket, Muszka Sándornak a Hajnali énekét mindannyian együtt dúdolták-énekelték. Váry O. Péter Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. május 17.„A Székelyföld nem rezervátum!”Hol tart a Kovászna megyei turizmus? Milyen fejlesztésekre van szükség, hogy kibontakozhasson? – ezekre a kérdésekre keresték a választ kedden az árkosi tanulmányi központban szervezett, Háromszéki turizmus 2016 című konferencián. Mint Gáj Nándor, a szervező sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola igazgatója köszöntőjében megfogalmazta, céljuk az, hogy a háromszéki idegenforgalom szereplői közösen találjanak megoldásokat a térség turisztikai kínálatának fejlesztésére. „Az önkormányzat azzal tud hozzájárulni a turisztikai vonzerő növeléséhez, hogy infrastruktúrát fejleszt, mert ha felgyorsul a forgalom, növekszik a látogatók száma, ezzel pedig növekszik a helyi vállalkozások forgalma és az új munkahelyek száma” – hangsúlyozta mintegy válaszképpen Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, aki szerint egyre népszerűbbek a népi feredők, egyre több kikapcsolódni és gyógyulni vágyó keresi fel ezeket. Ötletből nincs hiány Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke eközben arra irányította rá a résztvevők figyelmét, hogy jelenleg Kovászna megye bruttó hazai termékének (GDP) mindössze 2 százalékát adja a turizmus, ami ugyan magasabb az országos átlagnál, de messze elmarad a magyarországi 10 százaléktól. Édler szerint pedig az ágazatban van potenciál, de még sok fejlesztésre van szükség. Rámutatott például, hogy a megye fejlesztési stratégiájában alappillérként szerepel a turizmus, ezért a gyakorlatban is tenni kell a fellendítéséért, például azokat az útszakaszokat kell leaszfaltozni, amelyek valamilyen turisztikai célpont felé vezetnek. Édler két javaslatot is megfogalmazott: szerinte a baróti Erdővidék Múzeumából az egyedülálló mamutleletet természeti környezetben kellene kiállítani és más látványosságokat is mellérendelni, hogy több érdeklődőt vonzzon a térségbe, másrészt a hagyományokra építve látogatóközpontot kell létesíteni, ahol huszárokat mutatnának be, ágyúval is lehetne lőni. Édler szerint egyelőre hiányos a programkínálat, és szükség van egy közös, Székelyföldet népszerűsítő internetes platformra. Sok szálláshely, kevés program „A székelyföldi turizmusra az jellemző, hogy sok a szálláshely, de nincs programkínálat” – állapította meg Az élményközpontú szemlélet a desztinációfejlesztésben című előadásában Horváth Alpár, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa. Úgy véli, a vendégvárásról a vendégfogadás irányába kell elmozdulni, nem elég, ha van erőforrás a gyógyturizmusra, az üdülésre, a bakancsos turizmusra, befektetésekre van szükség, hogy az ásványvizek, mofetták, fürdők, turistautak, sípályák vonzerővé válhassanak. Horváth Alpár leszögezte ugyanakkor, hogy nem kell tartani a nagybefektetőktől, hiszen ők más vendégkört vonzanak, nem veszik el a panziók ügyfeleit, hiszen Kovászna, Hargita és Maros megyében a mérhető turisztikai forgalom jelenleg is a nagyobb szállodákhoz kötődik, és nem a panziókhoz. A szakember a természetvédelmi látogatóközpontok, tanösvények kiépítését, a lovas, kerékpáros, síturizmus fejlesztését szorgalmazta. Rámutatott, a kulturális, a vallási, a nemzeti identitásra épülő és a gasztroturizmus dinamikusan fejlődő ágazat, de ehhez élményt kell kínálni, ezért fontos a programszervezés, a szálláshelyek alkalmazottai ismerjék és kínálják a turisztikai szolgáltatásokat. Horváth Alpár szerint a jelenleg fellelhető népszerűsítő anyagokon rezervátumként jelenítik meg a Székelyföldet, „régi kerítések, régi nénik, nézd meg, hogy hal ki a magyarság a Székelyföldön” hangulatot közvetítenek. Úgy hiszi, ezt nem kell feltétlenül lecserélni, de kalandot, élményt kell kínálni melléje. „A székelyföldi vendégszeretet esetenként abban merül ki, hogy agyonetetjük a vendéget, megkínáljuk szilvapálinkával, de kommunikációs hiányosságok vannak, az alkalmazottak közömbösek, nem mosolyognak, nem tudják kezelni a különböző típusú vendégeket” – fogalmazta meg hasonlóképpen László Endre turisztikai vállalkozó, az Utazási Irodák Országos Egyesületének (ANAT) regionális alelnöke is. Ugyanakkor az előrelépésekre is rámutatott, hiszen, mint mondta, idén először a legrangosabb romániai turisztikai versenyben, a Romanian Top Hotel Awardson több kategóriában is szerepelnek Kovászna megyei szálláshelyek, ami pedig jó jel, hiszen azt mutatja, hogy jó irányba halad a háromszéki turizmus fejlesztése. Bíró Blanka Székelyhon.ro 2016. május 18.A háromszéki turizmusról tartottak konferenciát ÁrkosonHáromszéki Turizmus 2016-ban címszó alatt egész napos szakmai előadásokon, vitafórumokon vettek részt turisztikai szakemberek, vendéglótóipari egységek tulajdonosai az árkosi Felnőttoktatási Központban, kedden. A rendezvény célja, hogy olyan ötletek szülessenek, amelyek elősegíthetik a térség turisztikai fellendítését. A résztvevőket Gáj Nándor, a Sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola igazgatója köszöntötte, kiemelve, hogy hosszú együtt gondolkodási időszak után hozták tető alá a mai szakmai fórumot Kovászna Megye Tanácsa, a fenntartásában működő népiskola, a Háromszéki Panziós Tagozat, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület, valamint a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. "Ahhoz, hogy fellendítsük a turizmust a térségben szükség van arra, hogy megszólítsuk és összehangoljuk a panziósok tevékenységét, jól működő kapcsolatot alakítsunk ki közöttük, valamint igény szerint olyan képzéseket biztosítsunk, amelyek révén szakképzett emberek dolgozhatnak a vendéglátásban. Olyan előadókat hívtunk a mai találkozóra is, akik többek között a vendégfogadásról, turizmus pszichológiáról osztanak meg hasznos gondolatokat a résztvevőkkel.” Tamás Sándor, megyei önkormányzati elnök arra kérte a jelenlevőket, hogy ötleteljenek és fogalmazzák meg igényeiket a megyei tanáccsal szembe, mert nyitottak az újdonságokra. "A vállalkozói szférában nem tudunk munkahelyet teremteni, viszont az infrastrukturális beruházásokban segítséget tudunk nyújtani. Háromszéken fürdőket létesítettünk a Borvizek útja program, illetve kormányprogram segítségével. Hatolykán például közös összefogással, kormányprogramból, helyi és megyei finanszírozással újjáépítettünk egy olyan fürdőt, amelynek száz évre visszatekintve komoly hagyománya van, a szakemberek szerint a legnagyobb gyógyászati erejű mofetta. Melléje panziórendszert alakítottunk ki és felújítottuk az oda vezető utat is. Ennek köszönhetően felgyorsult a forgalom, megnőtt a látogatók száma, akiknek a helyi vállalkozó szálláshelyet is tud biztosítani. Próbáltuk egy irányba terelni intézményeink tevékenységeit is, hogy gyarapodjanak a vállalkozások Háromszéken. Továbbá a megyei turisztikai egyesület által elhoztunk Kovászna megyébe húsz román bloggert és újságírót, akik eddig, bevallásuk szerint csak Brassóig látogattak el, és az itt töltött idő után országos szaklapokban és online felületeken tartalmas élménybeszámolókat jelentettek meg térségünkről”- tette hozzá az elnök. Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezetője az intézményen belül létrejött Háromszéki Panziós Tagozat fontosságát hangsúlyozta, amelynek célja segíteni a helyi panziósokat az együttműködésben. "Össze kell fogjunk minél többen. Nálunk a turisztika fontos húzó erő kell legyen, a megye fejlesztési stratégiájában fontos alappillérként meg is fogalmaztuk” - mondta Édler. Az igazgató szerint vannak turisztikai látványosságaink, amelyeket jó ötletekkel, reklámfilmekkel vonzóvá lehet tenni a turisták számára. Ilyen például a baróti múzeumban található mamut, amely mellé, ha természetes környezetet alakítanának ki több érdeklődőt vonzana, lendületet adva a térségnek. Emellett helyi ételeket, termékeket, szolgáltatásokat, programokat, tájékoztatási lehetőségeket kínálva a turistáknak. Grüman Róbert, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület elnöke az egyesület tevékenységét ismertette, amely Kovászna Megye Tanácsa, valamint Sepsiszentgyörgy és Kovászna város önkormányzatának támogatásával alakult meg 2008-ban, Háromszék népszerűsítése céljából. "Két irodája működik: egy a megyeszékhelyen és egy a fürdő városban. Ezidáig számos, többnyelvű kiadvánnyal, sajtómegjelenéssel, helyi, illetve bukaresti, budapesti turisztikai vásárokon, rendezvényeken való részvétellel népszerűsítettük az egyesületet, valamint a térséget. Az egyesület Facebook oldala az Irány Háromszék, az #Irány Háromszék hashtaggel népszerűsíthető. Júniusban újabb bloggerek és újságírók látogatnak hozzánk, és jövőre terveink között szerepel a Háromszéki Turisztikai Napok megszervezése is. “ A találkozón Pál Zoltán, programszervező, idegenvezető a helyi értékek turizmusba való bekapcsolásáról tartott érdekes előadást. "A helyi értékeket előtérbe helyezve van csak esélyünk olyan turizmust meghonosítani, ami a helyi gazdaságot fogja erősíteni, ami valóban hosszútávon fenntartható és működőképes. Minél több gazdasági szereplőnek, értékteremtő helyi kézművesnek kell éreznie azt, hogy munkájának, tudásának többletértéke van." (közlemény) Transindex.ro 2016. június 21.Bemutatkoztak a bútorfestő tanítványokAkik a bútorfestő-iskolába járnak, nemcsak szép tárgyakat készítenek, hanem a lelkük is megszépül – hangsúlyozta Pál Tünde oktató, a sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola helyi és baróti bútorfestő-szakosztálya tegnapi évzáró kiállításán. Az iskola megyeközponti székházában tartott tárlaton gyertyatartók, kazetták, ládák, tálak, sulykolók, tükörrámák és egyéb használati és dísztárgyak vonultatták fel Székelyföld és távolabbi erdélyi vidékek mintakincsét. A megnyitón Gáj Nándor iskolaigazgató elmondta, a bútorfestők népi kultúránk olyan értékét őrzik és adják tovább, amelynek minden háztartásban helye lehetne, és kereseti lehetőségnek sem rossz a festett tárgyak készítése. Pál Tünde megköszönte, hogy korábbi szűkösebb évektől eltérően, amikor otthonról kellett pótolni a faanyagot és a festéket, idén megkaptak mindent, ami a tanításhoz, tanuláshoz kellett. A bútorfestő-iskola sikerességét jelzi, hogy tavaly Baróton is indult egy tizenhat főnyi csoport Tordai Iluska vezetésével, aki korábban Pál Tündétől tanulta a művészi mesterséget, tegnap az ő tanítványai is kiállították munkáikat, amelyek közül a kazetták a baróti Cimbora Óvoda falát díszítik, köszönetképpen azért, hogy az óvodában tarthatják a délutáni bútorfestőórákat. A felsőrákosi származású, Bibarcfalván élő Tordai Iluska lapunknak elmondta, nagybeteg édesapja gondozása alatt kereste a kikapcsolódási, feltöltődési lehetőséget, akkor kezdett bútorfestéssel foglalkozni, és olyan pozitív lelki feltöltődést kapott, olyan lelki egyensúlyt talált meg ezáltal, hogy teljesen megváltoztatta az életét. Amit mi sem bizonyít jobban, hogy a Művészeti és Népiskola baróti csoportja mellett a nyári időszakban rövid bútorfestő-tanfolyamokat is tart a baróti önkormányzat támogatásával. A bútorfestő tanítványok kiállítása június 30-ig látogatható Fekete Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. augusztus 2.Új képzőművészeti alkotótáborFeldoboly Zsúfolásig megtelt vasárnap a feldobolyi kultúrotthon, jó néhányan be sem fértek a nagyterembe. A kimagasló érdeklődést a Jakó Sándor Székelyföldi Alkotótábor résztvevőinek képzőművészeti kiállítása vonzotta. Az elmúlt héten a tábori munka eredményeként 84 alkotás született, ezeket állították ki. Külön teremben a tábor névadója, Jakó Sándor egykori tanító, képzőművész 25 festményét is megtekinthették a résztvevők. A Székelyföldi alkotótábor szervezője a Feldobolyi Kulturális és Közösségi Egyesület, a lebonyolításban részt vállalt a Sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola is. Mindemellett segítséget nyújtott a helyi lakosság, az itteni fiatalok. (Ismeretünk szerint Feldobolyban 25 évvel korábban az akkor induló művészeti és népiskola kezdeményezésére már próbálkoztak hasonló tábort létrehozni, de akkor nem sikerült hagyományt teremteni – szerk. megj.) A táborban Sepsiszentgyörgyi, Székelyudvarhelyi, Csíkszeredai és Marosvásárhelyi művészeti iskolák diákjai és tanáraik vettek részt. Az alkotás mellett a táborozók érdekes előadásokat hallgathattak, a program szerint előadott Vécsi Nagy Zoltán, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője, Kakas Zoltán néprajzkutató és Ütő Gusztáv képzőművész is. Kelemen Szilárd, a tábor programfelelőse érdeklődésünkre elmondta: hagyományt kívántak teremteni, a tervek szerint ezentúl évente megszervezik az alkotóműhelyt. Az idei téma az ember–falu–táj volt. Azt kívánták elérni, hogy megörökítsék a feldobolyi mindennapokat, a környezetet, az ott lakókat, s ezáltal a kis települést bevezessék Erdély képzőművészeti életébe. Öt éven belül Székelyföld legnagyobb alkotótáborává szeretnék fejleszteni a feldobolyi telepet – jelentette ki Kelemen. A tábor művészeti mentora, Éltes Barna érdeklődésünkre elmondta: célként fogalmazták meg azt is, hogy a különböző művészeti iskolákban tanuló diákok megismerjék egymást, így a mostani kapcsolat eredményeképp tanulmányaik befejezése után esélyük lesz arra, hogy közösen a jövő meghatározó művészeti tényezőivé váljanak. A tárlatmegnyitón elmondta: a kiállításnak helyet adó kultúrotthon őserejű, eddig bálokat, torokat szerveztek itt, de most új rendeltetést kapott. Az alkotások szakmailag nem szorulnak méltatásra, mindegyik alkotóját dicséri – emelte ki. Gáj Nándor, a Sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola igazgatója a tárlatnyitón hangsúlyozta: a táborban alkotó fiatalok nyomot hagytak egy olyan faluban, amely a maga csendességében egyedi. Viszonzásul tapasztalatot, érzéseket visznek haza. Ifj. Molnár Dénes képzőművész így fogalmazott: a kiállítás egységes, de műfajilag változatos, erőteljes hatású munkákat mutat be, kidomborítja a számszerűleg kicsi magyar nép alkotói képességét. A tábor névadója, Jakó Sándor 1956-ban kezdett tanítani Feldobolyban, élete végéig a faluban mAradt. Sokoldalúan képzett, a művészetekhez jól értő emberként emlékeznek rá a helyiek. Nagyon sok portán ma is őrzik festményeit, számos kaput is festett a településen. Egyénisége hosszú ideig kihatott a feldobolyiakra, szellemiségük művészetek iránti nyitottságára. Bokor Gábor Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. szeptember 1.Magyar rendőrparancsnokot HáromszékreKovászna megye Tanácsa tegnapi soros ülésén elfogadta a Területi Közrendészeti Hatóság (ATOP) felépítésének jóváhagyásáról szóló határozatot. A júniusi helyhatósági választások nyomán ugyanis módosult az összetétel. A testület elnöke a következő négy évben is Sabin Calinic, alelnök ezúttal Kulcsár-Terza József, a megyeházát még Dimény György, Fazakas András Levente, Nagy József és Olteán Csongor tanácstag képviseli, a polgári lakosság képviseletében Bartók Előd, Gáj Nándor és Kiss Tibor a testület tagja, továbbá az intézmények részéről Neculae-Viorel Radocea alprefektus, Silviu-Dan Stoenescu megbízott megyei rendőrfőkapitány, Carmen Lambrino, a rendőrök országos testületének megyei képviselője, Adrian-Gheorghe Nichifor megyei csendőrparancsnok, György Alfons Gheorghe, a katasztrófavédelmi felügyelőség vezetője és Hadnagy István, a Sepsiszentgyörgyi helyi rendőrség igazgatója. Kulcsár-Terza József felvetette, mivel a rendőrségnek még mindig csak megbízott parancsnoka van, a tanács kérje a belügyminisztertől, hogy nevezzenek ki magyar vagy legalábbis a megyéből származó rendőrtisztet főkapitánynak. Tamás Sándor tanácselnök kifejtette, az nem a testület feladata, de ajánlja, a polgárok és a rendőrség közötti kapcsolattartásért felelős közrendészeti hatóság nyújtson be ilyen irányú kérést a tárcához, s mivel annak elnöke nincs jelen, helyettese, maga Kulcsár-Terza József fogalmazza meg azt, s ő is majd szívesen aláírja. Szekeres Attila Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. május 9.Egyre népszerűbbek a vidéki kórusok – Karvezetőképző Baróton (Megyeinfó)Lőfi Gellért vezetésével rendeztek képzést kórusvezetőknek és azoknak, akik kórust létesítenének Erdővidéken. A harmadik karvezetőképzésre Baróton került sor május 2–4. között. A Művészeti és Népiskola tevékenységében a különböző művészeti ágak, így a zenei oktatás is kiemelt fontossággal bír. Gáj Nándor, az intézmény vezetője ennek kapcsán emlékeztetett, hogy az elmúlt évek során egyre több településen kezdett működni valamilyen dalárda vagy kórus, amelyeket a legtöbb esetben lelkes helybeli, műkedvelő önkéntes karvezetők irányítanak. „Azt mindenki érzi, hogy egy-egy ilyen megnyilvánulás, szervezkedés mekkora jelentőséggel bír egy település életében. Jó hatással van a közösségre, és az sem ritka, hogy a kórusok villámgyorsan fejlődnek, sok kiváló produkciót láttunk már. Nyilvánvaló, hogy egy-egy kórus sikerének kulcsa a karvezető személyén múlik, így arra törekedtünk, hogy a helyi közösségek életében fontos szerepet vállaló karnagyok számára szakmai segítséget nyújtsunk. Lőfi Gellért személyében nagyon lelkes képzőre találtunk, aki több hasonló akcióban bizonyította rátermettségét, hozzáértését” – magyarázta az igazgató. Lőfi Gellért tanár kiemelte, Kovászna megyében ez az egyetlen olyan tanfolyam, amely az amatőr karnagyokra koncentrál. Értékelése szerint a visszajelzések rendkívül kedvezőek: a résztvevők folyamatosan visszatérnek, az eredmény pedig szinte kézzelfogható, hisz a képzéseket követően megközelítésben, illetve az előadásra szánt művek kiválasztásában is körültekintőbbek a karvezetők. A képzésen szó volt a kottaanyagok megválasztásáról, a művek kidolgozásáról, vezénylési és énektechnikai kérdésekről. Idén további két alkalommal tartanak még képzést karnagyoknak. A tanfolyamon tizenegyen vettek részt, az elméleti felkészítést követően pedig mindegyik karnagy a Zathureczky Gyula Református Énekkar tagjaival gyakorolhatta a frissen elsajátított technikákat. (A Megyeinfó Kovászna Megye Tanácsának fizetett tájékoztatója) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. június 16.Több mint a hagyományok éltetéseMegélhetést jelent A sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola 120 sepsiszentgyörgyi és kézdivásárhelyi középiskolás diáknak szervezett mesterség-bemutatót június 13-án, kedden, partnerségben a csernátoni Haszmann Pál Múzeummal, ez utóbbi műhelyeiben és udvarában. A program célja azoknak a hagyományos népi mesterségeknek a bemutatása volt, amelyeket a népfőiskola mesteremberei, szakemberei oktatnak. A fiataloknak a Művészeti és Népiskola igazgatója, Gáj Nándor tartott ismertetőt az iskolában zajló képzésekről, Haszmann Pál nyugalmazott muzeológus pedig a hagyományos népi mesterségekről, azok fontosságáról mesélt. A fiatalok megismerkedhettek a szövéssel, kádársággal, bútorfestéssel és fafaragással, ugyanakkor népi mesterségeket bemutató dokumentumfilmeket néztek meg, és megtekinthették a Kovászna Megyei Művelődési Központ által készített, népi mesterségeket ismertető kiállítást is. A Művészeti és Népiskola egyik legfontosabb feladatának tekinti a szakképzést, valamint a régi mesterségek: a kádárság, a népi kovácsolás, a fafaragás és a népi bútorasztalosság oktatását. Mind a négyet kiváló mesterek oktatják, akik kiemelkedő teljesítménnyel rendelkeznek saját szakmájukban: a kádár szakmát a haralyi Szőke Tibor Barna, a fafaragást a csernátoni Haszmann László, a népi bútorasztalosságot Bagoly Zoltán, a kovács szakmát az olaszteleki, népi iparművész címmel kitüntetett Nagy György tanítja. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2017. július 18.Több mint hobbiTanulás szabadidőben a művészeti és népiskolában Aki tehetséget, vonzalmat érez a képzőművészet, a hangszeres zene, a népi díszítőművészet, balett, tánc, éneklés iránt, de nem kívánja tanulmányait kizárólag ebben az irányban folytatni, művelheti mindezt amatőrként, de igazán igényesen csak akkor, ha az alapokat szakembertől tanulja meg. Erre van lehetőség a sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskolában, ahol több mint húsz szakosztály működik, s bár a tanév már rég véget ért, még a napokban is az iskola tanítványainak hangszereitől volt hangos a zabolai Csipkés. A jövőre ötvenéves intézmény az elmúlt tanévben huszonegy háromszéki településen működtette osztályait, a közel hatszáz tanítványnak több mint húsz tanár tartotta az elméleti és gyakorlati órákat. Gáj Nándor igazgató szerint a gyermekek esetében különösen fontos a művészeti oktatás, mert készségeket, képességeket fejleszt, és erre sajnos a hagyományos oktatás nem fektet hangsúlyt, a felnőtteket pedig abban segíti, hogy ne veszítsék el alkotókészségüket, és kikapcsolódásként is nagyon jó. Hagyomány szerint a csoportok tanévzáró ünnepségeket tartanak, ilyenkor a közösséghez tartozás érzése is felerősödik a diákokban, a szülők, rokonok, barátok, ismerősök is láthatják, hallhatják, ki mennyit fejlődött. A bútorfestés, népi díszítőművészet osztály tanítványai nem csak otthonukat díszíthetik a maguk készítette tárgyakkal, többen vásárokban is megjelennek portékáikkal, a hangszeresek többsége együttesekben, táncházakban kamatoztatja tudását, a népdaltanulás szókincsbővítést is jelent, a balett a mozgáskoordinációban, egészséges testtartásban is segít, és kétség nem fér hozzá, a művészetekben való jártasság és azok művelése, valamint az esztétikai eszköztár bővítése olyan plusz a kulturális műveltség tekintetében, ami leginkább személyes tapasztalat által szerezhető meg. Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) lapozás: 1-20
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
